Holló László

hollo_laszlo_by-vencsellei_istvanA korán árvaságra jutott művész hatéves korában veszítette el édesanyját, 21 évesen édesapját, aki a kiskunfélegyházi főgimnázium magyar-történelem szakos tanára, egyben igazgatója volt. Nyarait nagyapja tanyáján töltötte, Tiszaújfalun. Ötéves korától rajzolt.

1904-ben került Pestre a Mintarajziskolába. 1909-ben elnyerte a Kalmár Józsefné által alapított ösztöndíjat, amely lehetővé tette, hogy két telet Münchenben, négy nyarat Técsőn töltsön Hollósy Simon mellett. Közben egy hónapig Itáliában, egy hónapig Spanyolországban tanulmányozta a festészet klasszikusait. 1911-1912 telén Párizsban beiratkozott az orosz szabadiskolába, ahol németekkel, angolokkal, svédekkel, oroszokkal és magyarokkal együtt dolgozott. 1912-ben három képet állított ki a Salon des Independents-ben. Megnyílt előtte a nyilvánosság. 1913-ban hazajött Kiskunfélegyházára.

1914-ben a debreceni Kereskedelmi Iskolában vállalt tanári állást, s 1915 októberében feleségül vette Hrabéczy Annát. Tócós kerti otthonuk, ahol a művész haláláig élt, ma Holló László és festőbarátja, Hrabéczy Ernő emlékmúzeuma.

A nehéz életű művész számára felesége halála után új erőt adott a Fényes Adolf Teremben 1956-ban rendezett kiállításának sikere, ami után elnyerte a Munkácsy-díjat.

Festészetében új korszak következett, vidámabb témájú, színgazdag képek születtek. Fiatal felesége, Maksa Olga biztosította a nyugodt munka feltételeit.

Az idős mester életének utolsó két évtizede sikerekben gazdag volt. 1961-ben egész életművét reprezentáló gyűjteményes kiállítást rendezett a Műcsarnokban, ezt követően kapta meg a Kossuth-díj ezüst fokozatát.

Műveiből ekkor egy-egy kollekciót ajándékozott a Nemzeti Galériának, a Déri és a Kiskun Múzeumnak. Megragadó képeinek szenvedélyes expresszivitása, keserű, sokszor groteszk iróniába hajló tragikuma. Művészete rokon a német expresszionistákkal, nagy hatással volt rá Greco és Rembrandt, de valójában senkihez sem akart hasonlítani.

“… egyéni akarok lenni és magyar” – vallotta, miközben az európai festészet élvonalába került.

Holló László művészetében, kiállítási gyakorlatában a festészet és a grafika elválaszthatatlan egymástól. Aktgrafikáin kitűnő rajzkészsége és -tudása, expresszív, plasztikus ábrázolásokban mutatkozik meg. Gazdag rajzi anyagából azokat az alkotásokat tekinthetik meg e kiállításon, amelyek Vitéz László tanulmányával 2007-ben jelentek meg a Holló László 120 aktgrafikája kötetben.

Végakarata szerint szülővárosában – amely 1975-ben díszpolgárává választotta – temették el 1976. augusztusában.

Holló Lászlóval beszélget Bodor Miklós és dr. Falu Tibor (1964. május 12.)

 A hangfelvétel a Kiskun Múzeum tulajdona. 

 

holló lásló rajzolholló lászló fest

 

hollo_rajz_01